B. Nagy a városvezetés programjának gyenge klónjával kampányol

A FIDESZ polgármester jelöltje programot hirdetett. A szeptember 15-én előadott prezentáció és sajtótájékoztató azonban még program kezdeménynek is nehezen volt nevezhető.

Hogy túl nagyot ne tévedjen, a város definícióját – a közel ezer oldal megalapozó tudományos anyag meglétének hangsúlyozása ellenére – a világhálón a Wikipédia-tól kölcsönözte. Ez természetesen nevezhető helytállónak, de nagy kérdés, hogy egy 170 ezres város első emberének jelentkező jelölt megengedheti-e magának, hogy ennyire egyszerűen fogja fel a dolgot.

„A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.” Az eredeti idézet természetesen tartalmazza azt is, hogy „A város élén ma általában a polgármester áll”, de ő ezt már nem merte használni, talán érezve azt, hogy ez nem az ő reális lehetősége.

A program később sem igen lépte át a lexikonokból kiolvasható általánosságok szintjét. Valós feladatot olyan mondatból levezetni, miszerint „Fel kell tölteni Szegedet tartalommal! Legyen Szeged élhető!”, igen nehéz.

Nagy hangsúllyal emeli ki, hogy „az itt születettek nagy része elmegy”, de ehhez ugye „nagyon nehéz számokat meghatározni”. Mindezzel alapvetően szembemutat az a folyamat, hogy a város népessége – évtizedes tendenciát megfordítva – évek óta növekszik. Akár csak az egyetemre egyre több fiatal érkezik, akik egy része itt is telepedik le, míg – természetes módon – a többiek végzésük után nem maradnak.

Az önkormányzat működésével kapcsolatban egyszerűen hibás számokkal operál. (25 M adósság, 12 M Ft költségvetési hiány). Mivel annak működését nem ismeri, teljesen légből kapott az is, hogy a működésben 1 Md Ft-ot meg lehet takarítani. Ez mindössze arra lehet jó, hogy megriassza azokat az embereket, akik ma Szegeden különböző közintézményekben fontos munkát végeznek, nyilvánvalóan komoly elkötelezettséggel.

Csak az, hogy valaki az emberek számára szinte mindenütt fontos alapelveket emlegeti (pl. stabilitás, biztonság, munkahely), még nem elegendő egy város megfelelő irányításához. Ehhez olyan valós és komplex program kell, amivel a jelenlegi vezetés rendelkezik, s amit évek óta érvényesít. E programot az Önkormányzat által is elfogadott dokumentumok egyértelműen tartalmazzák (Hosszú távú városfejlesztés koncepció, Integrált városfejlesztési stratégia, Biopolisz koncepció és program), az abból kialakított projektek egy része már közvetlen munkahelyteremtésben realizálódott.

Bár BNL programjának meghatározó részét jelenti a helyi kis- és közepes vállalkozások támogatása, erre vonatkozóan nincs egyetlen konkrét javaslata sem.

A jelenleg futó, sokat bírált beruházások ugyanakkor számos szegedinek adnak munkát, ideértve azokat a szegedi vállalkozásokat, amelyek ezekben dolgoznak, vagy akár a szolgáltatásokat, amelyek különböző módon kiszolgálják azokat. Ez végső soron több száz embernekbiztosítanak jövedelmet. Persze az egyszerre történő építések rendkívül zavaróak az érintettek számára. Ennek fő oka, hogy mindezt az Unió nagyon nagy arányban támogatja, s mindezt viszonylag rövid idő alatt lehet és kell végrehajtani. Ez azonban azt is jelenti, hogy a városban élők már rövidtávon többlet-munkát kaphatnak. Mindebből ráadásul megújulhat a korábban már igen elavult közlekedés, új piac épül, megújulnak gyerekeink iskolái, és így tovább.

Az, hogy a városnak – a Szegedi Tudományegyetem és a jelenlegi vezetés és szakértő csapat hatékony együttműködésével megalapozott projektben - lehetősége van egy európai szintű kutató központ felépítésére, már középtávon több mint 500, majd kiépülésével mintegy 800 embernek adhat közvetlenül, illetve közvetve munkát. A projekt a legjobb példája az SZTE és a jelenlegi városvezetés azon, évek óta szoros munkakapcsolatot is jelentő stratégiai együttműködésének, ami számos városi és egyetemi projekt megvalósulását eredményezte. (BNL 5. pont) Az ELI projekt szakértői pontos kalkulációval szolgálnak nem csupán a foglalkoztatott létszámra, hanem a képződő jövedelemre is. A mintegy 300 M eurós ELI beruházás további 110 M-nyi többlet-beruházást generálhat a köré tervezett Science parkban, s mindezek fenntartása is százmilliós jövedelmet jelenthet Szegeden.

Ugyancsak a két nagy intézmény együttműködésének példája akár az egyetemen folyó fejlesztések sora (főépület felújítása, a közelmúltban alakult Mérnök Kar szükséges infrastrukturális fejlesztése, a tervezett klinikai beruházások támogatása fejlesztésekkel, stb.).

Túl azon, hogy az önkormányzat teret kíván adni különböző betelepülő befektetőknek, segít olyan fejlesztéseket, amelyeket helyi gazdasági szereplők hajtanak végre. A Hansa Kontakt D-magyarországi nagykereskedelmi központja abban a Logisztikai Központban történhetett meg, amelynek kialakítását a város jelenlegi vezetése indította el. Az új központ a korábbinál mintegy 250 fővel több embernek ad munkát.

Az innovatív vállalkozások támogatásának (BNL 4.) jó példája az a számos hálózati vállalati együttműködés, amely az évek óta futó klaszter-programban kapott lényeges támogatást. Az esetenként a városi kutató hleyek köré szerveződő egységek számos szegedi céget vonzanak. Egyes szakterületeken nem csupán lényeges K+F tevékenység zajlik, de megjelent a közvetlen gazdasági hatás (szoftvercégek városba települése, a foglalkoztatás több száz fős bővülése).

Minden bizonnyal a szegedi megfelelő infrastruktúra, a rendelkezésre álló munkaerő teszi azt is lehetővé, hogy a Bonafarm csoport (Pick, Sole, Délhús, stb.)a meglévő szalámigyár, illetve a tejüzem helyett új feldolgozó üzemet kíván létesíteni. Ennek helyszíne az a tervezett ipari park, amelynek tervezése szintén a jelenlegi város vezetés által meghirdetett komplex fejlesztési program meghatározó eleme. Nyugodtan föltételezhető, hogy ezekben az új gyárakban is több száz új munkahely teremtődik, középtávon.

A kialakításra tervezett ún. Dorozsmai valamint Öthalom Ipari Parkok megfelelő infrastrukturális feltételeket jelentenek további beruházók számára is. E területek kialakítása évek óta folyik. (BNL 3. pont)

A városban a közelmúltban közel 700 főt foglalkoztató telefonos szolgáltató központok létesültek (pl. Magyar Telekom). Ezekben a call centerekben számos fiatal talált munkát, akik éppenséggel nem távoztak, hanem éppen ideköltöztek Szegedre.

Ugyancsak a napi tervekben, a beruházó által meghirdetett projekt egy jelentős erőmű felépítése, szintén a Logisztikai Központ területén. Ez építése során közel 1000, míg működése folyamatában mintegy 100 főnek adhat munkát.

A turizmus fejlesztése (BNL 4. pont) a jelenlegi vezetés aktuális, folyó programja. A turisták számának tartós és dinamikus emelkedése egyértelműen jelzi e munka hatékonyságát. Az ellenzék által kizárólag bírált Forrás és napfényfürdő fejlesztés konkrét látogatószám emelkedést jelent. A szálloda, melynek vendégei ugye nem csupán közvetlenül annak szolgáltatásai veszik figyelembe, jelentős foglaltsággal (70 % fölött?) működik. Mellette újabb panzió épül, a vendéglátás fejlődik. Mindez természetesen közvetlen adóbevételt jelent az önkormányzatnak is.

Mindezen tényleges fejlesztéseket, illetve fejlesztési terveket összegezve bizton jelentős foglalkoztatás bővülésről beszélhetünk. A számokat egyszerűen összeadva is több ezres nagyságrendű foglalkoztatás bővülés biztosítható. (BNL 3. pont) Pedig külföldi beruházói szándékról, vagy akár sehol nem rögzített titkos ígérvényekről még nem is beszéltünk. Számolni viszont csak a reális eseményekkel és tervekkel szabad! Ugyanez kell jellemezze a város általános és gazdasági irányítását is!

Comments