Bevásárlóközpontok Szegeden

Szeged hagyományosan kereskedő város is, a város gazdaságának nem csekély szeletét adja a kereskedelem. A 90-es évek eleje óta Magyarországon trendszerűen növekvő kereskedelmi forgalom megkereste a helyét a városban, és egyre nagyobb létesítményeket hozott létre. A következő évek feladata, hogy a már megszületett terület kijelölő döntéseket is figyelembe véve megóvjuk a város szerkezetét a radikális változásoktól, amelyek hosszú távon pont azt az élhető, fenntartható városi környezetet fenyegetik, amit mindannyian szeretünk Szegedben.

A nagy árvíz után a várostervezők tudatosan alakították ki azt a sugaras-gyűrűs utcarendszert, ami a mai napig meghatározza Szeged városszerkezetét. A bevásárlóközpontok terjeszkedése is ezen meghatározó utak mentén történik, ami biztosítja az üzletek nagy kapacitású utakkal történő megközelítését. A város alapvetően megengedő volt az elmúlt években a nagy alapterületű áruházak engedélyezésével kapcsolatban, így számos beruházás valósult meg vagy van jelenleg is folyamatban.

A "nagy dobozok" építése Magyarországon viszonylag új jelenség, Nyugat-Európában és Amerikában azonban már évtizedes tapasztalatok vannak a pozitívumokról és negatívumokról. A nagy alapterületű üzletek megjelenésének haszonélvezői elsősorban a vásárlók, akik olcsóbban tudják beszerezni az áruházakban kínált cikkeket. Az árletörő hatás ráadásul a piaci verseny révén az egész térségben érezhető. Az áruházak terjeszkedésének fő negatívumai a közlekedésben, a forgalmi dugók szaporodásában és a városok szétterjedésében, a város környéki zöldterületek csökkenésében mutatkoznak.

Szegeden jelenleg működnek, épülnek, vagy kijelölésre kerültek az alábbi térképen látható bevásárló központok:


Mint látható, a bevásárlóközpontok elhelyezkedése alkalmazkodik a nagy árvíz után kialakult városszerkezethez. A már kijelölt területeket is figyelembe véve, azok beépítésével is számolva lényegében minden városrészből elérhető lesz rövid közlekedési útvonallal egy-egy ilyen áruház. A nagyobb koncentráció elmaradása azt is jelenti, hogy a forgalom jobban szétoszlik a városban, nem egyetlen vagy néhány utat terhel. Az egyenletesebb elosztás a városrészekben "tartja" a vásárlóerőt, ami a kisebb alapterületű üzletek (szupermarketek és még kisebbek) versenyben maradását is segíti. Ez nem csak foglalkoztatási szempontból fontos: Szegeden sincs mindenkinek autója, a túlzott városszéli koncentráció az autó nélküli vevők szempontjából a választék csökkenését eredményezi. És végül a már kijelölt, de be nem épített területek mind már korábban is beépítésre szánt területek, több esetben felhagyott iparterületek voltak. Ezek beépítése nem jár zöldterület csökkenéssel.

A jelenlegi struktúra abból a szempontból is szerencsés, hogy bár a legbelső nagykapacitású körút, a Nagykörút mellett két bevásárlóközponttal is számol, tehát a tágabb belváros kereskedlmi kínálatát is bővíti, nem engedett be bevásárlóközpontot a belvárosba, a Tisza és a Nagykörút közötti területre, megőrizve ezzel a hagyományos belváros karakterét.

A Szabad Város Egyesület véleménye szerint a jelenlegi kereskedelmi struktúra megfelelően biztosítja a vásárlók számára fontos árversenyt, alkalmazkodik a városszerkezethez, ezzel minimalizálja a közlekedési terhelést, és nem jár zöldterületek megszüntetésével, ezért az Egyesület véleménye szerint újabb nagy alapterületű üzletek, bevásárlóközpontok kijelölésére a városban nincs szükség.
ns


Comments