Beruházások, innováció

Beruházások


2008-ban a Szegeden működő megyei székhelyű, legalább 50 fő létszámot elérő gazdasági szervezetek 33 milliárd forintot fordítottak beruházásra. A legnagyobb beruházok az ipari vállalkozások voltak, melyek az összesnek a felét adták. Jelentős nagyságrendet (24%) képviselnek a közigazgatás, védelembe tartozó szervezetek fejlesztései is. A beruházások hattizede építési jellegű volt, így a gépek, berendezések, járművek fejlesztése közel négytizedet tett ki.


A szegedi székhelyű vállalkozások beruházásai, 2008

(legalább 50 fő létszámú)

A város legnagyobb beruházói között szerepel az Önkormányzat és a Szegedi Tudományegyetem. E beruházások alapja a NFT II. városban megvalósuló projektjei. A Biopolisz Programban megfogalmazott, már jelenleg is több mint 70 milliárd forint összegű fejlesztés komoly forrásbővülést jelenthet a helyi gazdasági szereplők számára. Ugyan a nagyobb volumenű projekteket közvetlenül nem szegedi konzorciumok szerződik, de a rendelkezésre álló helyi kapacitást végső soron igénybe veszik. Igaz ugyan, hogy sok esetben csupán alvállalkozói pozícióban tevékenykednek, s ez általában alacsony szintű jövedelmezőséget hordoz, de mindezzel együtt olyan fejlődési folyamatot indít el, amely évek során a helyi szereplők gazdasági erejét lényegesen javíthatja. Mint ún. multiplikációs hatás a jövedelem-többlet további tevékenységekben is megjelenik, különös tekintettel a gazdasági, valamint a személyi szolgáltatásokra, s kihatással van a személyi jövedelmekre is. A közösség különös felelőssége az a feladat, hogy a legfeljebb középtávon érvényesülő forrástöbblet helyi allokációját elősegítse.


Kutatási-fejlesztési tevékenység – mint hosszú távú potenciál

Az oktatás mellett az innovációs lánc másik meghatározó eleme a kutatás-fejlesztési tevékenység, amely az oktatásban felhalmozott tudást felhasználva képes növelni a termelékenységet, s ezáltal javítani a versenyképességet. Az Európai Unió a lisszaboni stratégiában megfogalmazott céljai között is kiemeli e terület jelentőségét. Szeged a főváros után a legnagyobb kutatási központ. A kutató-fejlesztő helyek szektorok szerinti összetétele a felsőoktatás dominanciáját mutatja. A 149 egyetemi, főiskolai kutatóhely az összesnek mintegy héttizede, emellett a vállalkozási kutatóhelyek aránya 24, az intézetieké 4 százalékot képviselt. Az előző évekéhez képest a kutatóhelyek száma a felsőoktatás mellett a vállalkozásoknál is emelkedett, miközben az intézeti számottevően, háromnegyedére csökkent.

Szeged kutatóhelyein 2008-ban 3727 fő végzett kutatási-fejlesztési tevékenységet; a foglalkoztatottak 77 százaléka a felsőoktatási, 16 százaléka a kutatóintézetek és 7 százaléka a vállalkozások kutatóhelyein tevékenykedett.



Kutatóhelyek

Kutatók

A K+F szektorok szerinti megoszlása, 2008

2008-ban a város kutatási intézetei együttesen mintegy 12 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztési tevékenységre. A Szeged kutatóhelyein felhasznált K+F ráfordítások 55 százaléka a felsőoktatásban, 32 százaléka a kutatóintézetekben és 13 százaléka a vállalkozásoknál merült fel. Szeged K+F tevékenységének finanszírozásában 2008-ban – az előző évekhez hasonlóan – a költségvetésnek volt a legnagyobb szerepe, az összes ráfordítás közel nyolctizedét adta. Az állami források a kutatóintézetek és a felsőoktatási kutatóhelyek forrásai között voltak túlsúlyban, a vállalkozási kutatóhelyeknél mintegy felét tették ki. A kutatási tevékenységet támogató nemzetközi források a kutatóintézeteknél szerepelnek nagyobb súllyal.


A K+F témák megoszlása tevékenységtípusok és szektorok szerint, 2008

2008-ban a szegedi kutatóhelyek összességében 1740 kutatási, fejlesztési feladattal foglalkoztak; a témák 45 százaléka alapkutatáshoz, 24 százaléka alkalmazott kutatáshoz kapcsolódott, míg kísérleti fejlesztéssel 31 százalékuk függött össze

A kutatott tudományterületek közül a szegedi kutatóhelyek egyharmada az orvostudományok és egyötöde a természettudományok területén tevékenykedett; ennél lényegesen kevesebb helyen foglalkoztak műszaki-, illetve agrárkutatással.

Mindez jól mutatja azt az ellentmondásos helyzetet, hogy ugyan a tevékenység foglalkoztatási súlya jelentős, de a kutatási típusok megoszlása, az alapkutatás túlsúlya, valamint a központi finanszírozás dominanciája kevés mozgásteret ad arra, hogy mindez rövidtávon gazdasági mozgatóerőként realizálódjon.

A tevékenység döntően az önkormányzattól függetlenül folyik, de annak szerepe lehet abban, hogy a kutatói tevékenységhez szükséges környezet feltételei fejlődjenek. Példa erre a Biopolisz Kft. tevékenységének támogatása, a fejlesztési programokban szereplő inkubátor ház projektekben való akár közvetlen közreműködés, valamint a vállalati kapcsolatrendszer fejlesztése.

A vállalkozások innovációs tevékenysége

A termelékenység növekedése a kutatás-fejlesztés mellett az innovációnak köszönhető, amely többek között a termék (szolgáltatás), a technológia, a működés, a szervezet többé-kevésbé átfogó megújulását eredményezi. A KSH 2007-ben végrehajtott adatfelvétele szerint a dél-alföldi régió megfigyelt vállalkozásainak innovációs aktivitása 2004-2006 között megközelítette az országos átlagot, ami feltételezhetően összefügg a Szegeden és környékén működő tudományos szervezetek tevékenységével is. A dél-alföldi régióban működő innovatív vállalkozások kétharmada 10-49 fős, negyede az 50-249 fős létszám-kategóriába tartozik, így csak 8 százaléka 250 fős vagy annál nagyobb létszámú. A vállalkozások valamivel több mint héttizede az iparban, építőiparban tevékenykedett.


Dél-Alföld

Országos

Az innovatív vállalkozások megoszlása gazdasági ág szerint, 2006

A logisztikai, postai és távközlési tevékenységre specializálódottak átlagosnál sűrűbb jelenléte Szeged határon átívelő csomóponti szerepével függ össze. A régió innovatív vállalkozásainak négytizede termék és eljárás innovációt egyaránt végrehajtott. Az itt működő vállalkozások közül az eredményes fejlesztési tervet végrehajtók aránya az országossal megegyezik. Az innovációs befektetéseket főként eszközök beszerzése, korszerű gépek, berendezések, számítógépes programok vásárlása jelentette. A vállalkozások fele saját kutatási, fejlesztési tevékenységet folytat, ehhez képest a mások által kifejlesztett kutatási és fejlesztési eredmények megvásárlása jóval kisebb súlyt képvisel. Az innovációs tevékenységet végző vállalkozások közül minden negyedik saját szállítóival dolgozott együtt a fejlesztések során, a szerepük meghatározó volt. Az innovatív vállalkozások mintegy ötöde foglalkozott marketing tevékenységgel.

A kutatási-fejlesztési tevékenység infrastrukturális feltételei alacsony szintűek. Ez érvényes a szűken vett épület-adottságokra (inkubátor házak), de különösen igaz abban a tekintetben, hogy a városban ma nem található olyan városrészi központ, amely akár a tervezett ELI-hez hasonlóan komplex tevékenység csoportosulást jelent. Kisebb méretű inkubátor ház fejlesztés a városban több is indult. Ezek egyrészt kutatóintézetekhez (SZBK), másrészt vállalatokhoz (Goodwill Pharma, Solvo) kötődik.

A koncentrált megjelenésre, ezáltal akár a meglévő kezdeményezéseknél jóval magasabb szintre jó lehetőséget adhat a városközponttól Délre található MÁV terület. Elemzések szerint adottságai páratlanok oly módon, hogy jelentős egybefüggő terület, amely az egyetem fő elemeinek közvetlen szomszédságában, a városközpont mellett, ráadásul – mint speciális elem – a Tisza partján található. A terület a fejlesztési programokba mint Biopolisz Science Park került be. Reálisan közép- és hosszú távon alakulhat ki egy tudományos park, mely teret ad az egyetemi, kutatóintézeti, illetve vállalati kutató-fejlesztő tevékenységnek. Foglalkoztatási mérlege is több ezer főre kalkulálható. Tényleges létrehozása igen komplex fejlesztés eredménye lehet, ami nem csupán, s nem is elsősorban a fizikai megvalósítást jelenti, hanem a működési-szervezeti-együttműködési rendszer megfelelő kialakítását, valamennyi érdekelt szereplővel.

Szeged idegenforgalma

Szeged idegenforgalma bővül, ugyanakkor ma is a hagyományos jegyeket hordozza. A vendégek kétharmada belföldi, egyharmada külföldről érkezett. Az itt megszálló vendégek többsége pihenés, szórakozás, illetve hivatalos (üzleti) utazás miatt keresi fel a várost, kisebb hányada konferenciaturizmus keretében érkezik ide. Szeged kereskedelmi szálláshelyein megforduló vendégek hattizede a szállodákat részesítette előnyben, amelyet lényegesen kisebb arányban a panziók és turistaszálláshelyek követnek. A vendégek átlagosan 2 éjszakára veszik igénybe a város szálláshelyeit.

2008-ban a városba látogatókat 14 szálloda, 17 panzió, 11 turistaszálló, 3 kemping és 1-1 ifjúsági szálló és üdülőház várja. 2008-ban a mintegy 6400 szállásférőhelyen 134 ezer vendég 259 ezer vendégéjszakát töltött el. Ugyanakkor kis kapacitású vagy hiányzik néhány szálloda-kategória (négycsillagos, egy-két csillagos átutazó típusú).


vendégek száma

vendégéjszakák száma

Szeged kiemelt idegenforgalmi adatai, 2008

Az idegenforgalomban lényeges módosulást a gazdasági-tudományos-társadalmi környezet mint feltételrendszer elemeinek lényeges változása hozhat nagyságrendi fejlődést. Egyes szolgáltatások fejlesztése ugyanakkor középtávon is lényegesen emelhetik az idegenforgalom gazdasági mutatót. Ilyenek pl. az Újszegeden épülő wellness-központ, a tervezett lézerkutató-központ.


Comments