Helyzetértékelés

Történelmi adottságok

Szeged népessége és területe alapján is Magyarország negyedik legnagyobb városa, a Dél-alföldi régió gazdasági, tudományos és kulturális központja. 2008 végén a város lakónépessége 169 ezer fő, területe 281 km2 volt. Szeged népességének átlagéletkora 39,7 év. A város népessége – a korábbi tendenciával ellentétben – növekszik.

A jellegzetesen alföldi város Budapesttől 170 km-re, a szerb, valamint a román határ közelében helyezkedik el. Hármas határ menti fekvésénél fogva „kapuváros”, az Európai Unió egyik délkeleti határvárosa. Közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, mind közúton, mind pedig vasúton jól megközelíthető. Fontos vasúti és közúti csomópont, az országos és nemzetközi közlekedési folyosók metszésében helyezkedik el. Ez a város történelmi adottsága, egyben a hagyományos logisztikai-kereskedelmi szerep alapja. Szeged szűkebb és tágabb vonzáskörzete jelenleg is számottevő belföldi és nemzetközi áruforgalmat bonyolít le, s ez a nemzetközi kapcsolatok további javulásával és a gazdaság élénkülésével várhatóan jelentősen növekedni fog.

Szeged Budapest után az ország legnagyobb oktatási és tudományos centruma. A város élete összefonódott az egyetemmel és az itt működő nagyszámú kutatóhellyel. A kiterjedt intézményrendszere és tudományos bázisa mára elérte a nemzetközileg is versenyképes szintet. A Szegedi Tudományegyetem dinamikusan fejlődik, a nemzeti Fejlesztési terv keretében jelentős komplex fejlesztési programot valósít meg. Az önkormányzat ehhez – a közösen kidolgozott Biopolisz program keretében – széleskörű támogatást biztosít.

Emberi erőforrás

A foglalkoztatottak aránya Szegeden megközelítette a 40%-ot, a munkanélkülieké ekkor 4% volt (2005-ös mikrocenzus). A város népességének gazdasági aktivitás szerinti összetétele a százezer főt meghaladó lélekszámú vidéki városok között nagyjából közepesnek mondható. 2005-ben – a városba ingázókat is ideszámítva – mintegy 74 ezer fő dolgozott a megyeszékhelyen. A foglalkoztatottak 72%-a szolgáltatási jellegű ágakban, mintegy 27%-a az iparban, építőiparban tevékenykedett, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak korábban is szerény hányada 2% alatti volt. A szellemi foglalkozásúak aránya már ekkor meghaladta az 53%-ot.

Szeged népességének iskolázottsága a város nagyságrendjéből és funkcionális szerepköréből eredően hagyományosan magas fokú és folyamatosan emelkedő. 2005-ben a város 18 éves és idősebb népességének már több mint 58%-a legalább középiskolai érettségivel, a 24 éven felüliek 22%-a egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezett. Az érettségizettek arányával Szeged a 2., a diplomásokéval viszont már csak a 4. volt a nagyvárosok rangsorában. Mindezek ellenére a szegedi értékek a százezernél népesebb vidéki városok átlagánál továbbra is kedvezőbbek.

A város gazdasági struktúrája viszonylag stabil foglalkoztatottságot biztosít az itt élők számára. Szegeden – 2008-as adatok szerint mintegy 47,5 ezer fő állt alkalmazásban, ami a dél-alföldi régióban alkalmazásban állóknak 13%-át adta. 2008-ban Szegeden a versenyszférában 27 ezren, a költségvetési szférában pedig 20 ezren dolgoztak. Utóbbi arány magasnak tekinthető, viszont – mint pozitív hatás - a gazdasági válság idején más térségekénél nagyobb stabilitást biztosít. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy közép- és hosszú távon az ún. közösségi típusú foglalkoztatás szintje minden bizonnyal csökkenni fog. E strukturális problémát kezelni kell, amit a helyi versenyszféra további erősödése segíthet.


Alkalmazásban állók száma gazdasági áganként, 2008


A hivatalos adatok szerint 2009 végén Szegeden mintegy 8800 fő álláskeresőt tartottak nyilván. A munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk Szegeden az országos szintnél jóval alacsonyabb, 5,8% volt. Az álláskeresők mintegy héttizede fizikai, háromtizede szellemi munkakörben szeretne elhelyezkedni; 64%-uk középfokú- kevesebb mint 10%-uk felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az álláskeresők közel fele legfeljebb 35 éves.

Mindez rávilágít arra, hogy a fizikai munkaerőnek elhelyezkedési lehetőséget biztosító hagyományos termelő tevékenység fejlesztése is meghatározó feladat. Ez alapvetően a városban jelenlévő feldolgozóipar (pl. élelmiszer ipari cégek), valamint strukturálisan a kis- és közepes termelő vállalkozások támogatásán keresztül kezelhető. Ezen ágazatok fejlődését azonban nagyban globális tényezők mozgatják, így a helyi közösség lehetséges beavatkozása különleges feltételekkel történhet.

A lokális adottságok - lehetőségek kínálta keretek között történő - kihasználása szervesebb fejlődést tesz lehetővé, mint a döntően a globális hatásokra épülő ipari-termelői betelepülés. Bár utóbbi egyszerre nagy volumenű foglalkoztatást jelent, de egy szinten kiszolgáltatottá is teszi a helyi közösséget. Vonzása indokolt, kizárólagossága azonban problémát jelent. Mindez klasszikusan a globális-lokális problematika körébe tartozik.

Ugyan az önkormányzat csak közvetett módon támogathatja a gazdasági szférát, jelenléte mégis indokolt. Példa lehet a közelmúltban a kis és közepes vállalkozások számára biztosított foglalkoztatás megőrző keret, melyben 2009-ben mintegy 50 helyi cég számára biztosított közel 200 fő létszám megtartásához támogatást. Ugyancsak indokolt egyedi támogatási rendszer kialakítása, szem előtt tartva a foglalkoztatás megtartását és bővítését. Ez alatt a lehetséges telephely fejlesztések – elsősorban a szükséges alapinfrastruktúra közösség általi megépítésével történő - támogatása

Egy hosszú távon hatékony gazdasági program célkitűzéseinek sikeres végrehajtásához szükséges a jól képzett szakembergárda jelenléte, amely képes a speciális tevékenységekhez kötött modern technológiákat alkalmazni. Szegeden 2008-ban 63 középfokú feladatellátási helyen 15 ezer diák tanult, közülük 5 ezren gimnáziumi, 7 ezren szakközépiskolai és 3 ezren szakiskolai képzésben részesültek. Középfokú felnőtt oktatásban 3600-an vettek részt 2008-ban. A szakiskolákban, 2008-ban 1610 diák tett sikeres szakmai vizsgát.

A közép- és felsőfokú képzésben részvevő tanulók száma, 2008

Szeged hagyományos oktatási központ szerepe a felsőoktatásban érvényesül leginkább. Felsőoktatási intézményei már integráltan működnek, Szegedi Tudományegyetemként, 12 karral. Szeged felsőoktatásban betöltött szerepe nemcsak a régión belül meghatározó, országos jelentőségű egyetemi város is. A szegedi székhelyű felsőoktatási intézményekben mintegy 30 ezer diák tanul, közel héttizedük nappali tagozatos. Évente mintegy 4 ezren szereznek oklevelet. Az innováció szempontjából a matematikai, a természettudományi, az orvosi, a gyógyszerészeti, a műszaki és az informatikai képzés kiemelkedő fontosságú. Ezek közül a műszaki képzés, - a jelentős infrastrukturális fejlesztési forrásnak köszönhetően várhatóan hamarosan felzárkózik – a többi tudomány terület oktatási mutatói mellé. Az itt végzett diplomások közül legtöbben (70%) közgazdasági, jogi, tanár és egyéb társadalomtudományi, 15 százalékuk természettudományi és informatikai, 12 százalékuk orvosi, gyógyszerészeti és egyéb egészségügyi, 2 százalékuk pedig agrár jellegű végzettséggel rendelkezve lép ki az egyetem kapuján. Ennek eredményeként Szeged munkaerőpiaca a legiskolázottabbak közé tartozik. Az évente munkába álló diplomások nagysága és összetétele hosszú távon biztosítja a K+F tevékenységéhez szükséges munkaerőt.


Tovább:

Vállalkozások

Beruházások, innováció



Comments