Vállalkozások

Vállalkozói aktivitás

2008 végén Szegeden valamivel több mint 28 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, a régió vállalkozásainak a 12%-a. A vállalkozások közel négytizede társas vállalkozás, többségük kft. és betéti társaság. A legtöbb vállalkozás az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágba (42%!) tartozott, őket a kereskedelem, javítás (14%), majd a mezőgazdaság (11%) és az ipar, építőipar (10%) területén tevékenykedő vállalkozások követték.



Szegedi regisztrált vállalkozások számának megoszlása gazdasági ágak szerint, 2008

A dél-alföldi régió 20 legjövedelmezőbb vállalkozása közül 6 szegedi székhelyű (2007-es APEH adatok szerint). A szegedi vállalkozások közül az Égáz-Dégáz Gázszolgáltató Zrt. a jövedelmezőségi lista élén áll, ezt követi a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zrt. a 3., a Kész Közép-Európai Építő és Szerelő Kft az 5. és a Sole-Mizo ZRT a 6. helyen.

Gazdasági szolgáltatások

A szegedi székhelyű vállalkozások közül – főtevékenységük szerinti besorolás alapján – 700 vállalkozás tevékenysége kapcsolódik a számítástechnikához, közülük több mint 400 társas vállalkozásként tevékenykedik.

A számítástechnika szakágazatba tartozó vállalkozások száma, 2008

        Mint meghatározó szegedi gazdasági tevékenység, a számítástechnika szakágazatba sorolt társas vállalkozások nettó árbevétele meghaladta a 23 milliárd forintot. Az ágazatba tartozó vállalkozások összes létszámának, a mintegy 1300 főnek háromnegyedét a társas vállalkozások foglalkoztatták. Legtöbben számítógépes programozással foglalkoznak.

        Az ágazat fejlődése a gazdasági válság időszakában is dinamikus. Ezt nem csupán a meglévő cégek adatai jelzik, hanem az a folytonos, évek óta tartó folyamat, amelyben cégek települnek Szegedre. tevékenységüket néhány tíz fővel kezdve, néhány év során 100-150 fő alkalmazását biztosítják. 2007 óta a következő cégek betelepülése történt meg: EPAM, CAS, LogMeIn, OCE.

        A betelepülést a város „kiajánlásával”, a lehetséges telephely kiválasztásának segítésével, illetve a szükséges kapcsolatok kialakításában való közreműködéssel indokolt segíteni. Ugyan a telephely-kínálat nem korszerű (a városban ún. A kategóriás irodai hely alig található), de az induló tevékenységhez szükséges infrastruktúra biztosítható.

        Magyarországon elsősorban Budapesten találhatóak meg az ügyfélszolgálati telefonos központok, az ún. call centerek, de e tevékenység az utóbbi években Szegeden is komoly szerepet kapott a foglalkoztatásban. A nemzetközi trendek ennek a szolgáltatási ágazatnak további dinamikus fejlődést prognosztizálnak. A viszonylag alacsony befektetéssel megvalósuló központok azért fontosak, mert sok munkahelyet teremtenek. Különösen a fiatalok és a tanári, élelmiszeripari, gazdasági és egészségügyi főiskolai végzettséggel rendelkezők számára vonzó telefonos ügyintézői munkakör. Számos esetben gyors karrierre is van esély, s arra, hogy nemzetközi közegben, gyakran külföldön is megmérettesse magát az alkalmazott.

        Szegeden hagyományosnak mondható szolgáltatási ágként vannak jelen a call centerek. A városban jelen levő közmű szolgáltatói call center ügyfélszolgálatok mellett - az önkormányzat segítségével – az elmúlt években két jelentős új központ is elkezdte működését Szegeden. Ebben a munkakörben jelenleg már közel 700 fő dolgozik a városban. A létszám az utóbbi két évben bővült több száz fővel. Tekintettel arra, hogy a munkába állás a fiatalok számára általában problémát jelent, így van egy meghatározó réteg, amely számára igen jó munka és karrier lehetőséget tudnak biztosítani. Szegeden a munkanélküliek mintegy fele ugyanis 35 évnél fiatalabb, így strukturálisan is fontos, hogy számukra többféle és számottevő munkalehetőség jöjjön létre. Ebben egy típusú, már rövidtávon megjelenő lehetőséget biztosítanak e központok.

        2009-ben a Magyar Telekom Szegeden alapított call centere közel 440 főnek jelent munkahelyet, míg a SzondaPhone Kft. 2009-ben létrehozott szegedi call centere már 130 főt foglalkoztat. Bővülésük eddig folyamatos volt, ami várhatóan folytatódik.

        Az ágazat Szegeden akár tovább is bővíthető. Ugyan az elmúlt évek tendenciája, melyben az országba számos nemzetközi cég telepedett megállt, az említett példák a város számára továbbra is komoly lehetőséget jelentenek.

A kereskedelem és logisztika a város klasszikus gazdasági tevékenysége. Fejlődése az utóbbi években is folytonos volt. Globális tényezőként a nemzetközi üzletláncok által kialakított bevásárló központok a város meghatározó elemeivé váltak. Ugyanakkor – a fenntarthatóság elveinek inkább megfelelve – a helyi szereplők fejlődése is meghatározó volt a nagy- és kiskereskedelem terén egyaránt.

A város kereskedelmi struktúrája – a klasszikus gyűrűs-sugaras városszerkezet kereteiben lényegében kialakult. Az új autópályák jelentette kapcsolati lehetőségek teret nyitottak a további fejlődésre. A helyi közösség ellátása azonban (középtávon legalább is) nem igényli újabb nagy volumenű központ kijelölését.

A logisztikai tevékenység fejlődése számára egyelőre a Szegedi Logisztikai Központ (SzILK) biztosít lehetőséget. Jelentős fejlesztésre példa a Hansa Kontakt Kft. új, közel 30 ezer négyzetméteres központja, amely a tevékenység hatékonyságának javításán túl munkahely bővülést is jelentett, hiszen a korábbi 250 fő helyett a jövőben már mintegy 400 embernek biztosít munkát.

Logisztikai központ fejlesztésre a környező szabad területek további lehetőséget biztosítanak.


Ipari tevékenység

Tanulmányok szerint a globális és lokális városhálózatok hazai tereivel, illetve az azok hatóköreiből kimaradó belső és külső perifériákkal kapcsolatban a globális gazdaság közvetlenebb hatókörébe tartozó városhálózatok – Budapesten túl – továbbvezethetők az egyes autópályák mentén (az M5-ös mentén Kecskemétig, az M7-es mentén a Balatonig, az M1-es mentén az országhatárig, míg az M3-as mentén sokkal korlátozottabban). A legkiterjedtebb azonban a Győr – Székesfehérvár – Gödöllő – Vác – Esztergom - Győr közti zónában a közvetlen területi összefüggés.

Ez a megállapítás rávilágít arra, hogy Szeged a lehetséges nemzetközi ipari-termelői befektetések szempontjából az ún. másodlagos körbe sorolódik. Mindez különösen fontossá teszi a helyi lehetőségek kihasználását, a helyi működő gazdaság fejlődésének támogatását.

Szegeden 2008-ban 1179 ipari vállalkozás működött, közülük 42 vállalkozás létszáma haladta meg a 49 főt. Ez utóbbiak által előállított termelési érték 233 milliárd forintot tett ki. Az ipari termelés 46%-át az élelmiszeripar, 28%-át a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás szakágazat adta. Jelentős nagyságrendű termelési érték realizálódott még a gumi, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása területén is.


Az ipari termelés szerkezete, 2008

Az új ipartelepítés alapvető mozgatórugói globálisak. Ez egyre inkább érvényes a városban létező vállalatokra is. A hagyományos élelmiszeripar továbbra is jó fejlődési potenciállal bír. Ugyanakkor olyan iparágak, mint az építőanyag ipar, kivitelező ipar egyrészt strukturális problémákkal küzd, másrészt különösen súlyosan érintette a közelmúltban kibontakozott válság. Számukra a középtávon zajló nagy volumenű városi fejlesztési program jelenthet kilábalási, illetve fejlődési lehetőséget.

Szeged gazdaságában meghatározó a külföldi tőke, súlyuk az energia és a szolgáltató ágazat privatizációjának eredményeként emelkedett meg jelentősen; a befektetések közel 70%-a ezen ágazatokban realizálódott.


A 10 legnagyobb termelési értéket előállító szegedi székhelyű ipari vállalkozás, 2008

Jelentős problémának tekinthető, hogy a közösség (önkormányzat) nem rendelkezik jelentős, gazdasági célra hasznosítható földterületekkel (akár barna, akár zöldmezős módon). Ezzel együtt már a közeljövőben indokolt biztosítani olyan területeket, amelyek alkalmasak akár nagy volumenű ipari-termelői tevékenység befogadására. Erre megfelelő terület lehet az ún. Öthalom, valamint a Dorozsmai Ipari Park. Az önkormányzat szerepe a terület államtól való megszerzése, valamint a szükséges alapközművek kialakításában való közreműködés, ami a támogatás egy megfelelő formája. Az ún. ÉNY-i gazdasági övezet – a tervezett fejlesztésekkel – optimális környezetet biztosít számos lehetséges gazdasági tevékenység fejlesztéséhez. E térségben található a volt szovjet laktanya területe is, amely egy része a tervezett Európai Lézerkutató Központnak (ELI) ad helyet. A további szabad területekre a központhoz kötődő további lehetséges fejlesztő, inkubátor, szolgáltató tevékenységek települhetnek. Mindez együtt biztosíthatja azt, hogy a ne csupán egy „zárt” létesítmény jöjjön létre, hanem a városi közösség számára minél hasznosabb komplex központ alakuljon ki. Ez a kulcsa annak, hogy a magára az ELI-re tervezett mintegy 400 fős munkalehetőség (150 kutató és 250 kiszolgáló személyzet) egy akár annál lényegesen nagyobb szintet képviseljen a város foglalkoztatásában. Mindez középtávon reális lehetőség Szeged számára.

A terület teljes feltárását a Ny-i elkerülő út utolsó szakaszának megépítése, az alapközmű-hálózatok bővítése biztosíthatja. Az önkormányzat támogatása a tervezett beruházás és a foglalkoztatás szintjének függvénye lehet.

Mivel Szeged közigazgatási területén – az előbbieken túl – igen korlátos módon állnak rendelkezésre megfelelő nagyságú szabad területek, indokolt a térségi önkormányzatokkal való együttműködés is. Bármely a térségben létesülő gazdasági objektum dolgozóinak döntő része ugyanis vélhetően Szegeden lakik. A térség fejlődése egyben Szeged fejlődését is jelenti.


        Tovább:

Beruházások, innováció


Comments